A Sátán és a gonosz lelkek bukott angyalok.    Olyan angyalok, akik a teremtés kezdetén fellázadtak Isten ellen. Az ördög legveszedelmesebb cselvetése az, hogy elhiteti az emberekkel, hogy ő  nem is létezik. Pedig a Szentírás világosan tanítja, hogy létezése valóság: „Józanok legyetek és vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán körüljár, keresve, kit nyeljen el. Erős hittel álljatok neki ellen.” (1.Pt 5,8)

Vannak, akik nem hisznek a Sátán létében, vagy nem tulajdonítanak különös jelentőséget működésének. Ők a legbiztosabban az uralma alatt állnak.

 Életünk kritikus területei, ahol gyakran találkozhatunk a gonosz szellemek okozta kísértésekkel: rockzene, spiritizmus, jóslás, horoszkópok, mágia, egyes videók, mozi- és tévéfilmek, élvezeti cikkek, drogok, sátáni szimbólumok, amulettek, gátlástalan szexualitás, öngyilkosság, eutanázia, abortusz, jóga, agykontroll.

Isten a történelem végéig lehetővé tette a sátánnak és angyalainak, hogy ártó hatalmukat -- bár korlátozottan --, de gyakorolhatják a földön. Urunk második eljövetele és az utolsó ítélet alkalmából szabadulunk meg végleg tőlük. (Jel 20,10) Addig Jézus nem teheti meg, hogy teljesen felszámolja a démonok hatalmát, mert ez ellentétes volna Isten üdvtörténeti tervével, amely a történelem végéig a próbatétel idejét irányozza elő az ember számára. A sátán minden gonoszság megtestesítője, és minden erejét az ember elpusztítására fordítja. Az utolsó ítéletig kifejtheti hatalmát a földön, gyötörve és bűnre csábítva az embert. A gonosz lelkek előszeretettel igyekeznek megzavarni a férj-feleség és a szülő-gyermek kapcsolatokat. Ilyenkor Isten dicsőítése és a viszály lelkének elparancsolása a megoldás. Sátán /héber szó/, azt jelenti: megkötöző.   Lázadó, bukott angyal, aki Isten és az emberiség ellensége. (Ördög, Azazell, Belzebub, Beliál, Samael, Mefisztó, Lucifer, Kísértő, Gonosz, e világ istene, hazugságok atyja, sötétség fejedelme.)

Isten angyalai harcban állnak a sátán angyalaival, és a hívők imája hatékonyan bekapcsolódik ebbe a harcba. Mindaz, ami szegény és egyszerű, az halálos veszély a Sátánnak, aki maga a hiúság. Ez az egyik fő oka annak, hogy a Sátán gyűlöli a rózsafüzért.

Ha nem törekszünk a szentségre, és nem fenyegetjük a sátán terveit, akkor ő nem törődik velünk. Amikor azonban elkezdünk törekedni a szentségre, máris szembetaláljuk magunkat a kísértésekkel, mert a sátán azon lesz, hogy mindenféle akadályt gördítsen elénk. Ellenállni a kísértéseknek nem könnyű dolog. Valójában Isten kegyelme nélkül lehetetlen! Ne bízzuk el magunkat, ha sikerül visszautasítanunk egy kísértést, mert a gonosz újra támadni fog. Nem adja fel, újra és újra próbálkozik, de mi utasítsuk vissza Jézus példája szerint, ami igazolja, hogy a kísértés legyőzhető. Jézussal minden kísértés visszautasítható és legyőzhető!

A sátánnak is nagy a hatalma, ő azonban szeret fordítva cselekedni, s képes arra, hogy a kenyeret kővé változtassa. „Édes az embernek a hazugsággal szerzett kenyér, de aztán a szája kaviccsal lesz tele.” (Péld 20,17)

Ha elfogadjuk a sátántól, a „hazugság atyjától” a kenyeret, akkor az  gyorsan kővé változik a szánkban. Jobb nekünk a becsülettel szerzett kenyér, a mindennapi kenyér, amelyet Istentől kérünk.

A mindennapi életben mi magunk is megtapasztaljuk, hogy a kísértések sokszor igen nehéz helyzetbe állítanak bennünket, amelyben rendkívül nehéz helyes döntést hozni. Mert a kísértések esetében nem arról van szó, hogy a gonosz, a sátán valamilyen nyilvánvaló rosszat akar tőlünk, hanem nagyon ravasz módon, sokszor egészen tetszetősen mutatja be a dolgokat, s alig vesszük észre, hogy milyen csapdába kerültünk. A gonosz lélek a jó látszatát keltve ösztönöz minket a rosszra. Az ördög gonosz csábítása által el akarja venni a jót az életünkből. Önzéssel tölti meg szívünket.

A gonosz lelkek 3 ajtón léphetnek be életünkbe:

1. érzelmi sérüléseken (ha valakit gyermekkorában megaláztak, megvertek, elutasítottak, ez teret ad a harag lelkének)

2. súlyos bűnökön

3. okkult cselekedeteken (rabja lesz olyan gonosz erőknek, melyek eltávolítják Istentől, erőtlenné teszik hitét)

„Aki téged megteremtett hozzájárulásod nélkül, nem fog téged üdvözíteni hozzájárulásod nélkül.” (Szent Ágoston)

Imádság:

Uram, Jézus, hiszem, hogy velem vagy mindig, velem vagy életem nehéz helyzeteiben, velem vagy még a kísértések idején is. A gonosz az ellenkezőjét akarja elhitetni velem, s azt a gondolatot ébreszti bennem, hogy magamra hagytál, nem törődsz velem, nem gondoskodsz rólam. Segíts, hogy a legnehezebb kísértések idején is a Te arcodra tekintsek, a Te tekinteted keressem, a Te kezed után nyúljak, és a Te szívedre hajoljak!

Az ördögi, támadó emberre fel kell készülni. Rengeteg testi-lelki gyilkos vesz körül minket. Nemcsak ember, hanem plakát, tévé, könyv, rádió, internet és ki tudja még milyen alakot öltve.

A sátán erősen munkálkodik a világban, csak arra vár, hogy tönkretegyen mindent. A sátán van minden káros szenvedély, gyilkosság, háború, istentagadás, pornográfia, istenkáromlás, agykontroll, boszorkányság, egoizmus, kapzsiság, terrorizmus, megszállottság, abortusz, fajtalanság, elnyomás mögött.

A szülők ne adjanak túl nagy szabadságot gyermekeiknek, mert a sátán cselvetéseinek áldozataivá válnak! A média arról akar meggyőzni minket, hogy olyasmi, mint bűn, egyszerűen nem létezik, és az ördög sem egyéb, mint egy rajzfilmbeli vasvillás alak.

Imádkozzatok, hogy a Sátán elveszítse erejét!

Imádkozzatok, hogy ne essetek kísértésbe!

A helyesen, figyelmesen, áhítatosan és alázatosan mondott sok-sok Üdvözlégy, ellene mondás az ördögnek, ami győzelemre vezet, kalapács, amely őt szétzúzza, a lelkek üdvössége, a legszentebb Szentháromság dicsérete.

Az ördög cselvetéseivel szemben csak egy segít, az alázat.

A pokol az örök kárhozat helye, ahová haláluk után jutnak a rossz lelkek, és ott elviselhetetlen gyötrelmekben lesz részük.

A római katolikus teológia szerint elsősorban a halálos bűnök, illetve a hét főbűn miatt jut egy lélek a pokolra. A bocsánatos bűnöket elkövetőknek még vannak esélyei az üdvözülésre, de előtte végig kell szenvedniük a tisztítótűz gyötrelmeit.

Ha Jézust őszintén követjük, rengeteg kísértést kell elszenvednünk.

A kísértés lényege a választás: dönteni kell Isten mellett, vagy Isten ellen. A kísértés jó jel, hiszen ha valaki eleve rossz úton van, miért törné magát a Sátán, hogy letérítse útjáról. Számára az ilyen ember „biztos befutó”. A gonosznak ott kell erőlködnie, ahol valaki komolyan törekszik a megbocsátásra, a jóra, az igazi szeretet megélésére.

A Sátán erős, és minden szabad pillanatot kihasznál, mert jól tudja ugyanis, hogy hol vagyunk a legérzékenyebbek. Fő célja, hogy tönkretegye családjainkat, hogy minél több viszályt, széthúzást szítson.

A gonosz tulajdonképpen Isten ellensége. Isten ugyanis  üdvözíteni akarja az embereket, de a gonosz minden erejével igyekszik ezt  megakadályozni, s hatalmat akar gyakorolni az emberek lelke felett. Éppen  ezért nem csak Isten, hanem az ember ellensége is. Aki ezt felismeri, annak  már könnyebb a döntés Isten mellett.

Az ördögtől megszállott ember legnyilvánvalóbb jele az, ha viszolyog a szent tárgyaktól, pl. a feszülettől, a rózsafüzértől vagy a kereszt jelétől. Isten neve is taszítja – amikor elhangzik, az ilyen ember nagyon ideges lesz. Néha megmagyarázhatatlan fizikai erőre tesznek szert, és dühöngeni kezdenek.

A gonosz mindenhol jelen van, ahol bármi rossz történik, a természet törvényein belül is. Ahol valaki azt mondja: nem fogadom el a szeretetet, testvéreim szeretetét. És jelen van minden mészárlásban, minden gyilkosságban, minden katasztrófában, minden koncentrációs táborban, minden rosszban. Olykor, különös módon, megmutatja magát, a megszállottság eseteiben is. De sokkal veszélyesebb, amikor nem mutatkozik.

Az ember szívéből, belülről származik minden rossz. Ez azokra az emberekre vonatkozhat,  akik nem ismerik fel a szívükbe írt isteni törvényt vagy kitörlik azt.  De ugyanígy a jó is a szívük mélyéből fakad, ha ezeket a törvényeket  belátjuk és megtartjuk. Isten a saját képmására alkotta meg az embert  és belénk írta a jó képességét is. Rosszra hajló emberi természetünk  néha fellázad Isten ellen. E kísértéseket kell legyőznünk önmagunkban.  A gonosz lélek által sugallt kísértések és az Isten által nekünk  juttatott kegyelem között kell nap mint nap választanunk szabad  akarattal.  Tudunk-e együttműködni a kegyelemmel? Isten segítségével képesek  vagyunk legyőzni kicsinységünket, csak engedjük, hogy Ő legyen egyre  nagyobb bennünk. A sátán örökösen ellentmond Istennek, szembeszegül törvényeivel.  Hazugságaival állandóan megtéveszti az embert, arra biztatja, hogy szálljon szembe Istennel, mert az emberek vesztét akarja. A gonosz szüntelenül  megkísért minket, bár sokszor nagyon nehezen vehetők észre e próbálkozások.  Szinte jónak tűnik, amire csábít, de sosem a legfőbb jó és soha nem Isten  tisztelete a célja. Sokakat észrevétlenül tart fogva, hiszen ha valaki  megszokja a bűn állapotát, fel sem tűnik neki, hogy rossz úton jár.  Ezt a hatalmat töri meg Jézus, aki egészen nyíltan szembeszáll a gonosz  lelkekkel, amelyek fogva tartják az embereket. Azért jött, hogy szabadságot  hozzon számunkra. Ne ragaszkodjunk emberi kicsinyességgel bűneinkhez, hanem  fogadjuk el szabadító erejét.

A kétszínűség és a látszatra törekvés mindannyiunkat
 megkísért. Isten azonban jól ismeri szívünk szándékait.

Az okkultizmus kapu, amely bejárat a Sátánnak, hogy megalázza a megváltott ember életét. Divatos területe többek között a fehér mágia, amikor különféle népi vagy alternatív gyógymódokkal, segédeszközökkel, varázsigékkel és energiákkal orvosolnak. Hatásuk első látásra gyakran pozitív, hosszú távon azonban az ember szabadságának megrontója. A fekete mágia, amelynek kifejezett célja az ártás, vagy az előző nemzedékek bűneinek hatása életünkben (pl. öngyilkosság, olyan helyek, ahol spiritiszta szeánszokat tartottak, szóbeli átok) ugyancsak olyan esemény, amelytől Krisztus tud megmenteni bennünket.

Jézust az ördög, az emberek ellen is használt legveszélyesebb fegyverével, a kísértéssel támadja. A Sátán az emberi lelkeket a bűnös életbe csábítja, hogy csak saját maguk legyenek a középpontban.

A kísértés minden pillanata a választás és a döntés pillanata. Minél nagyobb a kísértés, annál határozottabb kell, hogy legyen a döntés is. Ha gyakran a jó mellett döntünk, akkor ezek a döntések jó szokásokká válnak, a sok jó szokás egy jó személyiséggé alakít, a jó személyiség – ha nyitott az Isteni üdvösségre – az maga a szentség.

A kísértés nemcsak egy lehetőség a gonoszságra, hanem a bűn gyökere is.  Az embert a gonosz nem csak vonzza, hanem körül is veszi.

Az Istennel ellentétben a Sátán nem tartja tiszteletben a szabad akaratunkat. Minden eszközt felhasznál, hogy figyelmünket kijátszva kísértésbe vigyen és elaltassa a lelkiismeretünket.

Napközben is ajánljátok fel munkátokat Isten dicsőségére! Ez a kegyelem állapotában történő felajánlás is a sátán megvakítását fokozza.

A Gonosz leginkább akaratodat és értelmedet támadja meg. Nem élhetsz kettős életet! Meg kell tanulnod elválasztani a jót a rossztól, és a jónak kell odaadnod magadat!

Bízzál Istenben teljes szívedből, és a magad értelmére ne támaszkodjál. (Péld 3, 5) Természetesen Jézus Krisztus volt a példája annak, hogy mit jelent bízni Istenben. Nem sokkal azután, hogy Jézus megkeresztelkedett, a Sátán megpróbálta megkísérteni,hogy fogadja el a világi hatalmat és dicsőséget. (Luk 4, 3-- 13) Azonban nem sikerült  őt félrevezetni, mert Jézus tudta, hogy az igazi gazdagság, a dicsőség és az élet, az alázatnak, és Isten félelmének jutalma. (Péld 22, 4)  A mai világot a kapzsiság és az önzés uralja. Egy ilyen környezetben bölcsen tesszük, ha követjük Jézus példáját. Azt se feledjük, hogy Sátán mindent megtesz azért, hogy elcsábítsa Isten szolgáit az életre vezető, keskeny útról. Azt szeretné, hogy mindenki a pusztulásba vezető széles úton járjon. Ne hagyd, hogy félrevezessen! Inkább határozd el, hogy megemlékezel  nagy Teremtőnkről. Teljesen bízz benne,és ragadd meg szilárdan a valódi életet, mely biztos és nagyon közel van. (1Tim 6 :19)

Nézd csak az embert! Gyötri, hajszolja magát, feltűnést kelt, úr akar lenni mindenki fölött, azt hiszi, hogy ő valaki. Egyszer ez a kevély ember összeomlik egy marék hamuvá, amelyet elsodor a víz.

Azt mondja a világ, hogy nagyon nehéz üdvözülni, pedig valójában nincs ennél könnyebb: tenni a jót és kerülni a rosszat. Ennyi az egész. Látjátok, gyermekeim, gondolni kell rá, hogy van lelkünk, amelyet üdvözítenünk kell, és van örökkévalóság, amely vár ránk. A világ, a gazdagság, gyönyörök, tisztelet, elmúlnak; a mennyország és a pokol nem múlik el soha.

Jézus mondta, hogy a Sátán egyes fajtái csak ima és böjt segítségével tarthatók távol.

Ne féljetek! Cunami, árvizek, terrortámadások, háborúk, abortusz, eutanázia - vajon jobbá vált a világ annál, mint amilyen Jézus idejében volt? Jézus is ismerte a rossz híreket. Tudott Siloam tornyáról, mely 18 embert ölt meg (vö. Lk. 13,4.) és tudta mi vár rá nagypénteken. Mégis eltöltötte a remény, és a legjobbat látta meg mindig az emberekben. Mint követőinek, nekünk is a remény tanúságtevőinek kell lennünk. Emellett fontos, hogy emlékeztessünk másokat arra, hogy Isten győzni fog.  „Az idők végén nem a gonosz, hanem Isten mondja ki a végső szót.” - mondta II. János Pál pápa a 2001. október 17-i audiencián. „Isten legyőzi az ellenséges hatalmakat, még akkor is, ha most azok nagynak és legyőzhetetlennek látszanak is.”