Mária iskolájában mindent szívből kell tennünk
1. Rózsafüzérima minden nap
2. Szentírásolvasás minden nap legalább 5 percig
3. Havi szentgyónás
4. Szentmisén való részvétel minden vasárnap, és lehetőség szerint hétköznapokon is
5. böjt kenyéren és vízen hetente kétszer, javasolt nap a szerda és a péntek.
Mária iskolája a szentség útja. Ez az aranyszabálya minden Mária, Béke Királynője imaközösségnek.
Sötétségből a világosságba
Ezt a levelet a gyógyulást nyert Joelle írta barátainak
Kedves Barátaim!
Szeretném megosztani veletek azt, ami 2010. október 19-én, medjugorjei gyógyulásom után történt. Amikor azon az első estén kiléptem a medjugorjei templomból, meg tudtam különböztetni a fényt, az emberek arcát: láttam, hogyan mozog a szemük és a szájuk. Ahogyan múltak a napok, a látásom lassan, fokozatosan tisztult. Svájcba való visszatérésünkkor az autóbuszból azt vettem észre, hogy „kócos fák” állnak az út szélén. Barátnőm, Claudia azt mondta nekem, hogy ha újra látok ilyet, mutassam meg neki. Néhány perc után, az autóbusz tovább haladt az úton, és akkor újra megláttam egy kócos, fésületlen fát… „Ez pálma!” – mondta Claudia. Képzeljétek csak el, milyen lehetett felébredni 42 év után. Már semmi sem ugyanaz. Az imaközösség tagjai csodálatos emberek, mellettem állnak. Erőt adnak ehhez a felébredéshez, a Fénybe tekintéshez.
Amikor visszatértem Svájcba, újra megismertem testvéreimet és szüleimet. Ha besötétedik, számomra pihenést jelent. Az életem ugyanúgy folytatódik. Tovább imádkozom Jézushoz és Máriához. Az irántuk való szeretetemet szüleim ébresztették fel bennem, és ezt a fáklyát tovább adtam lányomnak, Vincianne-nak, aki velem volt Medjugorjéban.
Az első napokban, amikor Lausanne-ban megláttam a nagy házakat, tízemeletes épületeket, kínzó fájdalmat éreztem a gyomromban, megizzadtam és hánynom kellett. Nem mertem kimenni az utcára, mert nagy félelmet éreztem a hatalmas épületek miatt… De ugyanez volt a helyzet az emberekkel is: minden találkozás félelmet és rosszullétet okozott nekem. Volt, ahogy volt, nem veszítem el bizalmamat, mert ha Jézus és Mária visszaadta a látásom, akkor biztos vagyok abban, megadják a kegyelmet is, hogy elviseljem azokat a nehézségeket, melyek a gyógyulásomat kísérik. A hit, a türelem, a bátorság és a bizalom gyönyörű jelek, melyek megtartanak életutamon. Biztos vagyok abban, hogy Jézus mindig befejezi művét. Ő, aki mindig diszkréten és szelíden munkálkodik.
Ma már jobban felismerem a dolgokat. Látom a nagy tárgyakat, olyanokat, mint a ház, a fa, a zöldövezet, az autó, a macskánk, a lépcsőház, a nap és az emberek. Visszatértem a munkahelyemre, és a házimunkát is könnyebben végzem. Vinciane örül annak a változásnak, mely édesanyjával történik, és azt mondja, hogy Isten békéje uralkodik otthonunkban! Imádságban veletek maradok!
Joelle Beuret-Devanthéry
Lausanne, 2010. november 19-én
U.I: Még valami, ami segítség lehet abban, hogy megértsétek azt, amit átélek:
Az emberek azt mondták nekem, szerencsém van, hogy nem látom ezt a csúnya és szürke világot. Azt mondták, hogy az emberek rosszkedvűek. Elképzeltem, hogy a föld szürke, az emberek olyanok, mint a szürke pálcikák, a nap pedig sűrű felhőn keresztül süt, és még a víz is, amit iszom, szürke és zavaros.
Nagyon meglepődtem, amikor felfedeztem a gyönyörű tarka természetet, a mosolygós embereket, a csodálatos napot a kék égen, és hogy a világ tele van gyönyörűséggel és harmóniával! Dicsőség Neked Istenem!
Azt képzeltem, hogy az emberek olyan szorosan állnak a megállókban, mint a szardíniák a konzervdobozban, és ez nagyon kimerített. Ma már rendszeresen nyerek tizenöt percet, mert megtalálom az utat az emberek között, így gyorsabban érkezem a metróhoz. A Szűzanya vezet, fogja a kezem és mutatja az utat. Köszönöm, Mária!
A környezetemben élő hitetlen Tamások azt mondták, hogy ez lehetetlen. Néhány nappal később azonban felhívtak és azt mondták, hogy jól átgondolták a dolgokat, és a csodában Isten kezét vélik felfedezni.
Sokat tudnék még mesélni erről, de túl hosszú lenne.
Néhány vizsgálat eredménye nyilvános. A jobb szememmel kicsit jobban látom a fényt, mint a ballal. Decemberben – 2010. 12. 08-án – előjegyzett vizsgálatra egy baseli szemész professzor. Újra jelentkezni fogok. Maradjunk együtt az imában, adjunk hálát Máriának, a Béke Királynőjének és az Ő Fiának, Jézusnak, aki azt mondja: nem mentek be a Mennyek országába, ha nem lesztek olyanok, mint a gyermekek… A gyógyulás gyermeki lelkületet ajándékozott nekem, gyermeki tekintetet, mellyel átléptem az éjszakából a Világosságra!
Uram, minden tőled van, minden a mi boldogságunkért, és minden Tehozzád tér vissza.
/fordította: Sarnyai Andrea/
Forrás:metropolita |